Archívum

üdvözlet minden manónak~! (lassan ki kéne találni valami nevet nektek, jaj) Beköszöntött az ősz, és elkezdtem a visszaszámlálást, ami annyit jelent, hogy már csak 24 nap és tizenkilenc óra van hátra a születésnapomig. Annyi vicces tényt még elárulok, hogy a születésem időpontja hasonlít Hoshiéhoz, de elkéstem tőle sajnos; 10:46 perckor jöttem világra, míg SooYoung a méltán elhíresült 10:10-es dátummal érkezett. Szinte mindig csak a szülinapomról beszélek, kezdek furcsa lenni, de ez már csak ilyen. A mai posztomban ismét egy kihívás elé állok ; ez pedig az I Dare You!  nevezetű kihívás. Itt dióhéjban arról van szó, hogy a mi kis 10 főből álló csapatunknak két hét áll rendelkezésére, hogy megírják a posztukat, majd egy időpontban, pénteken 18 órakor közzéteszik. Hasonló a VKP-hoz, ám mégis más; itt mindig más és más ember találja ki az adott témát. A mostani, illetve kezdő témám Nati ötlete volt, ami nem más, mint: Napi Rutin Képekkel Ez abban is jó nekem, mivel úgyis érett már egy p...

hello~!  Mint azt mindenki érzékelte, elkezdődött az iskolaszezon , amire nem mellesleg egy egész aranyos gif-szettem van vész esetére. Minden sulit kezdőnek sok sikert, az elsőéveseknek dupla adag önbizalmat, a visszatérőknek pedig egy adag tűrőképességet kívánok~ a mai bejegyzést egy mondvacsinált back to school bejegyzésnek szánom, avagy hogyan kezdi a sulit Fehérvár legfurcsább lakója. Érdekes lesz, vagy nem, de egye fene, tartsatok velem! Többek között azért, mert szeptember 1 van, ami azt jelenti, hogy a Golden Maknae születésnapját ünnepli. Szóval, boldogságos szülinapot Junkgook~! és már csak 27 nap a szülinapomig!~ A sulinkban megvan az a szép szokás, hogy nem kell se évnyitóra, se évzáróra mennünk, mivel nincs is. Az első éveseknek gólyatáborban tart az igazgató egy háromperces beszédet, amit ülve, árnyékban, medence mellett, normális körülmények között hallgattunk végig tavaly. Én már a második évemet kezdem a suliban, ezek pedig saját tapasztalatok. Az órák háromnegyed...

halihó~ Mivel hamarosan vége a nyárnak, és kezdetét veszi a kedvenc évszakom , ezért gondoltam, kéne valami ehhez kapcsolódó bejegyzés is a blogra. A back to school bejegyzésen még gondolkodom, mivel elég furcsa sulikezdési tárgyakat szereztem be, amik talán említésre méltóak lehetnének, de ez a jövő zenéje még. Talán azért, mivel szégyenlős vagyok felvállalni azt a bődületes mennyiségű furcsaságot, amit gimnazista létemre szereztem, de persze ha szeretnétek, párat mutogathatok - de akkor tényleg a legfurábbakat! Gondolkoztam, mit kéne akkor ezzel kapcsolatban alkotnom. Szerencsémre Minaru nál láttam egy őszi taget , amit elkölcsönöztem, köszönöm neki~ Lássuk, mivel szolgál nekünk az ősz idén~!  1. Sorolj fel 3 dolgot, amit szeretsz az őszben! Amit a legeslegjobban szeretek, azok az őszi színek. Egyszerűen annyira gyönyörűnek találom a sárgás-barnás árnyalatokat, főleg a leveleken. Így még nagyobb öröm levélkupacot építeni a sulink melletti játszótéren, és így még inkább nevetve...

annyeong! Ahogy láthattátok, másfél hete nem voltam itt, persze ezt meg is indokoltam; már rengetegszer leírtam, de táboroztam, és páran rágtátok a fülemet, hogy márpedig írjak egy élménybeszámolót. Így tessék, itt van, remélem, kedvet kaptok, hogy jövőre akár ti is csatlakozzatok a médiások táborába, és találkozunk; mert én már biztos, hogy jövőre is ott leszek. the first moves Elsőként értem a peronra, ahol a gyülekezőt szervezték; akik nem tudták megoldani, hogy autóval felutazzanak Egerbe, kaptak egy lehetőséget, hogy egy kis DUE-s csapattal felvonatozhatnak az egri vasútállomásra. Így tettem én is, de amint megérkeztem, meg is láttam Dórit és Danit, a két vezetőt, akik nem mellesleg csoportvezetők is voltak. Egy bő óráig vártuk a többieket, ám kissé olyan egyedül éreztem magamat, mint a kisujjam. Mindenki beszélgetett, én azonban nem láttam ismerős alakokat a várakozóban - pedig már a második táboromban jártam. Végül megláttam Arnoldot, aki a tavalyi táborban is legjobb barátommá...

annyeong! ^^ rengeteget kimaradtam, ezt sajnálom is, de a múlt hetem, és a hétvégém egészen keddig tele volt programmal, utazással, vallomással, és rengeteg dologgal, így mesedélutánt rendezek itt és most, mivel rengeteg dologról tudnék írni. Az évfolyamommal olyan szerencsések voltunk, hogy 4 napot tölthettünk Szerbiában, utazgatva különböző pontokra, ismerkedve a kultúrával, nyelvvel, és az ott élő magyarokkal. Felejthetetlen négy nap volt, igaz, rettentően kimerítő, de élménydús, és persze poénokkal színezett. A régi sulimmal mindig Romániába mentek a szerencsések, én viszont azelőtt kerültem el onnan, mielőtt lehetőség nyílt volna a volt osztályomnak menni. Mégis úgy érzem, Szerbia nagyon jó választás volt, máskor is visszamennék. ^^ Reggel hajnalban kelve még összedobtam a lényeges cuccokat, amit tegnap este kifelejtettem, és kimentem a sulimhoz, ami a város szélén lévő vasútállomáson van, én meg a város szívében élek, és Fehérvár nem kicsi. Szépen sorban érkeztek az...